Vissza

A macikról, babákról általában...

Kiskorom óta mindig csináltam valamiből valami mást. Általános iskolás koromban szétvágtam a fürdőszivacsot, hogy az akkor "menő", trafikokban kapható szivacs Mazsolát otthon kifaragjam. Mindenféle maradék anyagokat fölhasználtam babaruhavarráshoz. És vakmerő módon horgoltam magamnak kendőt, varrtam szoknyát, blúzt is, sőt, hordtam is ezeket.
A következő állomás a cipőfényesítő volt, amit a szemben lévő cipőboltban lehetett kapni 3 forint 30 fillérért. Különböző színű hulladék szőrméket varrtak össze tisztító kesztyű formájúra. Szétbontottam, és színenként mást-mást varrtam belőlük. Attól kezdve, ha csak lehetett, kértem vagy vettem ilyen cipőfényesítőt. Még mielőtt megvettem volna, napokig jártam a cipőboltba, és nézegettem, hogy milyen színeket varrtak egy kesztyűbe. Izgalmas volt válogatni a különféle színösszeállítások között. Kutyusok, cicák, egerek, törpék, babák készültek akkoriban.